
Habr kevsb ismert, mint a Hannoveri, Holsteini vagy a Trakehner, a Hesszeni a nmet melegvr lovak "els osztlyba" tartozik. A kezdeti idben a fajta nehezbb tpus volt, de ma a Hesszeni melegvr egy knnyebb fajtv lett. A Hannoveri mneken kvl Trakehner mneket hasznltak, melynek kvetkeztben az eredmny egy egyszer sport l tpus alakult ki. Hazja Hesszen, egy lovas orszg, ahol nagy szmban vannak tenyszkanck.
Exterir rs: Hasonlt a Hannoverire, melegvr fajta, mely minden lovasnak alkalmas, knnyslytl a nehzslyig egyarnt.
Elegns, temperamentumos l, a "nagy sportokon" hasznljk, valamint lmnylovaglsban. A Hesszeni l 1974-ben nyert egy nehz ugrderby-n, a Klein-Flottbek-en. Neve Kosmos, lovasa pedig Hartwig Steenken.
A Hesszeni melegvr hazja Hesszen. Megbzhat eredet helyi tenyszts Hesszenben nem ltezett. A tenyszts a helyi farmereknl folyt a hajdani szzadban. A hercegi istll importlt fajtkbl llt a korabeli divat alapjn s csak a sajtjukat hasznltk. Ltrehoztak nem egyetlen fajtatpusokat. Kivtel csak a Berbereck mnes volt, mely 1929-ig ltezett, volt egy jhr nemes flvr lovuk. 1866-ban a Hesszeni tenysztk nem versenghettek a tbbi porosz jelents tenysztvel. Ezrt a falusi tenysztk a nehezebb test lovakra szpontosult, mivel erre volt igny. A kiindulpontul az Oldenburig szolglt. 1960 krl a tenysztk egy modern htaslovat szerettek volna kitenyszteni Hannoveri, Westfliai, Telivr, Trakhener s Arab fajta keresztezsvel. Az Arab mnt leginkbb a finomts vgett. Ma Hesszen a 4. legkivlbb tenyszrgi 4000 tenyszkancval, 60 mnnel, a Hesszeni llami mnes Dillenburgban tallhat.

Forrs:www.lovasok.hu | |