Er�teljes p�ni, mely jelleg�t tekintve hidegv�r�. Az I-II. sz�zadra tehet� az eredete. Angli�b�l sz�rmazik. Sok k�z�s von�sa van a Fell p�nival. Egyes lexikonok, honlapok a Fell �s a Dales p�nit egynek veszik, egynek elemzik, pont a nagy hasonl�s�gok v�gett. Nem csak kin�zetre hasonl�t ez a k�t fajta, hanem mindk�t fajta ugyanarr�l a helyr�l sz�rmazik. Megk�l�nb�ztetni m�gis meg lehet �ket. A Dales p�ni testesebb �s magasabb, mint a Fell p�ni.

Teny�szt�si c�lja tulajdonk�ppen egy ig�s, illetve egy m�lh�s p�ni kiteny�szt�se, mely nagy seg�ts�get jelentett a b�ny�kn�l, illetve a mez�gazdas�gban tudt�k hasznukat venni. A fajta a Fr�z l�b�l alakult ki, mely a megjelen�st �r�k�tette, a sz�nt �s a mozg�st. Ezen k�v�l ker�lt a fajt�ba Clydesdale �s Welsh Cob.

M�ra a fajta kiv�l� fogatl�, h�tas- �s ig�sl�. Fogatban egy�bk�nt nagyon j�l mutat a megjelen�se v�gett. Nyugodt �s biztos j�r�s�. A fej finom, a lapocka er�s, az ig�s jelleg megmutatkozik rajta, a l�bak r�videk, de er�sek, a bokasz�r�k selymesek, a pat�k rendk�v�l j� min�s�g�ek. A far izmos.

Legf�bb sz�ne a fekete. Marmagass�ga 150 cm k�r�li.

Forr�s:www.lovasok.hu