
TTEKINTS Habr a belgiumiak elssorban a nehz fajtj lovakat ismerik, azrt ltrehoztk a Belgiumi melegvrt is. A melegvr lovakat a tenysztsnl megklnbztetik, mint kialltsi (bemutat) lovakat, amelyek kitnnek az idomtsban s ugrstechnikjukkal az arnkban.
FIZIKAI LERSA A Belgiumi melegvr llva 16,2 kz magas. A fej lnk s kivl minsg, ami elssorban megfelel Anglo-Arab befolysnak ksznhet.
A mar j terleten fekvse s a j lovagolhatsghoz a vllak hozztartoznak a fajta jelleghez. A test tmzsi j magassggal s a hts tkletes hosszsgval. A lnak hibtlan, szablyszer lbai vannak egszsges patkkal.
EREDETE Ez a l alapveten pr vrvonal keverke, amelynek a knnyebb tpus belgiumi mezgazdasgi lovak voltak az alapjai. 1950-es vekben ezek a mezgazdasgi lovak keveredtek a Gelderlandival, amelynek eredmnyekppen megntt a mretk s az erejk. 1960-ban Selle Francais s Hannoveri lovakat hoztak be. Ezek a lfajtk adtk a Belgiumi melegvr megnvekedett atltikai kpessget s mozgsszabadsgt. A telivr s Anglo-Arab behozatalbl pedig kialakult a fajta felptse s gyorsasga.
RDEKES TNYEK Megllapthat, hogy a vgeredmny az alapos s sajtsgos tenysztsnek ksznhet, a Belgiumi melegvrhez illen egyre inkbb npszerbb lesz ez a fajta is, rszben a mltban uralkod nehz ltl val tenysztstl is. Tbb, mint 4000 Belgiumi melegvr l szletett az elmlt vekben. A gyaraptsban szerepeltek elsrend versenylovak, k szintn hozzjrultak a tkletes vrmrsklet kialaktshoz.
HATSSAL VOLTAK A FAJTRA 1. Anglo-Arab 2. Arab 3. Selle Francias 4. Hannoveri
Tovbbi kpek:


Forrs:www.lovasok.hu | |