Haz�ja: Spanyolorsz�g, Andal�zia

Andal�z, avagy Andal�ziai. Az Andal�z fajta Spanyolorsz�gb�l, Jerez v�ros�b�l sz�rmazik. Ez a fajta az egyik a h�rom fajta k�z�l, mely a legnagyobb hat�st gyakorolta a vil�g l�teny�szt�s�re. A m�sik kett� az Arab �s a Berber. A fajta t�bb mint val�sz�n�, hogy id�sz�m�t�sunk el�tti, illetve a j�gkorszak el�tti id�kb�l sz�rmazik. A fajta a berber �s az arab l� hat�s�ra alakult ki, de ebben a helyi fajt�k is k�zrej�tsz�dhattak.

Eur�pa kedvenc lov�nak tartott�k sz�mon, �s er�szeretettel haszn�lt�k a lovasiskol�kban. Ez a spanyol l� nagyon sok fajta kialakul�s�ban j�tszott szerepet, t�bbek k�z�tt az amerikai fajt�k egy r�sze is bel�le sz�rmazik.

A teny�szt�s k�zpontja Jerez de la Frontera, Sevilla �s Cordoba. Az Andal�z Teny�szt� Sz�vets�g 1912-ben alakult. Ha minden igaz, az Andal�z l� a Tarp�n, Sorraia �s a Berber fajt�kb�l alakult ki. Ami a leg�rdekesebb, hogy az Andal�zt elfogadj�k a Lusitano fajt�j�ban, de ezt visszafele nem. �rdekes.

Nemes megjelen�s�, szeret menni, b�r nem mondhatni gyors l�nak. A feje nemes jelleget mutat, kiss� kosfej jelleg�. A s�r�nye �s a farka gyakran hull�mos, �s meglehet�sen d�s, hossz�. A faj�ra jellemz� az er�s cs�nk, kiv�l� csontozat, szab�lyos pat�k, a r�vid, izmos j�l �velt nyak �s az er�s, sz�les v�llt�j�k �s a lapocka, mely kev�sb� d�lt a teliv�r�n�l.

K�z�pnagy termet� l�, viszonylag alacsony, szemek mandulaform�j�ak, homlok sz�les �s lapos. Fara meglehet�sen lejt�s.

Bottal m�rt marmagass�ga 157-160 cm, �vm�rete 180-185 cm, sz�rk�rm�rete 19-20 cm.

Sz�nei a sz�rke, pej, ritk�n s�t�tpej �s s�t�t m�js�rga. R�gen akadt tarka is az Andal�zok k�z�tt.

H�tasl�nak hasznos�tj�k. Gyorsan tanul, megb�zhat� �s j� sz�nd�k�. A spanyolokra jellemz� temperamentumoss�g is meglelhet� benn�k. Akci�s mozg�s�. Kiv�l� a magasiskolai d�jlovagl� feladatokra.

A fajta az eg�sz vil�gon kedvelt a mai napig.

Tov�bbi k�pek:

 

 

Forr�s:www.lovasok.hu